top of page
Üdvözlöm a világomban!

A nevem Kardos László

2018 augusztus.JPG
Mert szeretem a virágokat... 

Ez a szeretet lényem legmélyéről fakad,egy számomra is szinte megmagyarázhatatlan vonzalom,amit most megpróbálok szavakba önteni,hátha ezáltal én is közelebb kerülök ezen részem megértéséhez.

A legkedvesebb évszak számomra a tavasz,amikor a természet ,ezen belül is a növényvilág  újult erővel ébredezik. A növényvilág sokszínűsége akkor kezdett lenyűgözni amikor öntudatom is ébredezni kezdett. Amikor feltettem magamnak a kérdést,hogy ki vagyok én,és valójában mit keresek ebben a világban,milyen céllal születtem.? Amikor felbukkantak bennem ezek a kérdések,és elkezdtem keresgélni a válaszaimat,ráleltem a körülöttem öröktől fogva létező rendező elvre.  Még ma is tart ez a keresési folyamat, és talán véget sem ér soha.

Midőn ráeszméltem ,hogy ez az erő az,ami engem is alkot,és minden körülöttem lévő élő,avagy élettelennek tűnő dolgot,kinyílt szemem az engem körülvevő világra is. Egyre jobban éreztem magam az erdőkben,réteken ahol addig a nincs itt semmi érzése töltött el. Ahogy egyre mélyebb rétegeimet tártam fel,úgy kerültem közelebb a növényvilághoz. Tavasszal minden növény násztáncot jár,leveleket és virágokat bont. Illatukkal betöltik a levegőt,és újabb életek létrehívását kísérlik meg.

Amit mi emberek szexualitásnak,megtermékenyítésnek nevezünk,az a növényvilágban a virágzás.

Az Isten legszebb adománya a teremtőképesség amivel mi teremtett lények biztosítjuk az élet folyamatosságát,megújulását.

Öntudatra ébredésem hajnalán,ez a momentum vonzotta be leginkább a figyelmem.  Beleszerettem ebbe a termékenységi rituáléba és ez a szerelem, azóta is tart. Amikor engedtem a bennem lévő teremtőerőnek,hogy rajtam keresztül fejezze ki önmagát,egyre kifinomultabb,részletgazdagabb szobrok születhettek. A külvilág apró rezdülései,újabb és újabb visszajelzéseket küldtek számomra. Létidőm beáldozása,soha nem várt ajándékokkal halmozott  el. A döbbenet,a rácsodálkozások,a mosolyok,a szemlélők szemében látott ragyogás volt leginkább  az a hajtóerő,ami újabb és újabb erőfeszítésekre sarkallt,lelkem  virágainak anyagba sűrítésére.   Oly izgalommal tölt el ez a teremtési folyamat,hogy közben ünneppé válik,még a legunalmasabb,hosszadalmas és fáradtságos munkafolyamat is, ami maga a vajúdás eme virágok születésében. Amikor egy szobromat nézed,nem csupán egy tárgyat látsz,hanem belőlem egy részt,annak az időszaknak a hangulatát,örömét,nevetését vagy fájdalmát és könnyeit ,ami akkor és ott bennem él.

Minden művem szoros szálakkal kötődik hozzám, ezért csak méltó környezetbe adom őket,és gondos,szerető emberek vehetik birtokba lényem egy-egy darabkáját.

Ezek egyszeri és megismételhetetlen alkotások. Ha készítek is hasonlókat,színükben,belső struktúrájukban eltérnek egymástól, ugyanúgy mint mi emberek,akiket a nagy rendező elv hozott létre önmaga hasonlatosságára.

THYME NEWS
bottom of page